A jobb kar vállízületének ízületi gyulladása, Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka


Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.

Hajnalka és az ízületi gyulladás

A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget. Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma?

Mi váltja ki?

A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, az egyik kar ízületei fájnak és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz.

A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.

Vállfájdalom

Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba.

izom- és ízületi fájdalmak receptjei

A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület.

Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.

Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre a jobb kar vállízületének ízületi gyulladása környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját. Mi váltja ki?

Munkahelyi gerinctorna A nyaki csigolyák kopása, angina pectoris koszorúér-betegség vagy izomszakadás - a kar - és vállfájdalmak hátterében sokféle betegség állhat. A baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra. Alapos vizsgálat és alapos detektívmunka szükséges a baj okának feltárására.

Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet. Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.

  1. Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak.
  2. Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]
  3. Lassan már dolgozni sem tud a karfájdalomtól? Ezt tegye ellene! - HRDoktor
  4. A lábszár üreges kezelése
  5. Ízületi gyulladásos válasz
  6. Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról

A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például  cukorbetegség ,  pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki. Mik a tünetei? A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés.

Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka

Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.

A vállfájdalom anatómiája

Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.

Ne vegyük félvállról — a vállízületi fájdalom A váll fájdalma az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, melynek oka a vállízület egyedi szerkezetével magyarázható. Míg ízületeink többségénél azok stabilitását csontos képletek szavatolják, addig a váll esetében a felkarcsont feje csak sekélyen simul bele a lapocka oldalsó felszíne által alkotott vápába, s az ízület feszességét a környező izmok, szalagokeredményezik. A vállízület stabilitását biztosító izmokat együttesen rotátor köpenynek nevezzük.

Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is.

Váll nyáktömlő-gyulladás - Fájdalomközpont

Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.

Milyen kezelési módok vannak a a jobb kar vállízületének ízületi gyulladása váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.

ízületek melyik gyógyszer jobb

A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát. A gyulladás meglétének a jobb kar vállízületének ízületi gyulladása és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR ,  röntgen alkalmaznak.

A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában.

Mi az a befagyott váll szindróma?

Emellett igen fontos a szakemberrel irányított  gyógytorna,  hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.

Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.

A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás  váll artroszkópia  segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor. Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.

ízületi fájdalom premenopauza esetén