A boka ligamentumainak károsodása


Bokaszalag sérülés: bokaszalag szakadás

Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk. Nos, lássuk, a különféle szereppel leírható izmok miként dolgoznak váz-szerkezetekként, melyekkel terheket emelünk, nyomunk, húzunk és forgatunk.

A vázrendszer elemei az izmokkal összekapcsolódva a boka ligamentumainak károsodása is leírhatóak, s ez különösen a végtagváz elemeinél szemléletes — az emelőszerkezetek működését egyszerűen csak úgy vehetjük észre mint végtagmozgásokat.

Az emelő egy egyszerű gép, mely lényegében egy egy ponton alátámasztott tengelyből kar áll. Ennek tengelyére adott ponton erőt tudunk kifejteni, és a forgáspont alátámasztás körül elforgatva a tengelyt, egy terhet emelhetünk meg. Az úgynevezett egyoldalú vagy egykarú emelő 3.

Törött boka - Elsősegély és sérülések - 2020

Így működik például a talicska, a diótörő vagy a csipesz. Az emberi a boka ligamentumainak károsodása erre remek példa az állkapocsízület a rágóizommal és a halántéki izommal 4.

a boka ligamentumainak károsodása

A rágóizom a járomívhez, a halántéki izom a halántékcsonthoz húzza a mandibulát, a bicepsz pedig a lapockához közelíti az orsócsontot. Ábra: Egyoldalú v.

  • A bokatájéki sérülések
  • Aki az artrózis neurológusát kezeli

Ábra: Az állkapocsízület a rágóizommal és a halántékizommal egykarú emelőként működik Forrás: Wolfram Mathematica 5. Ábra: A bicepsz és a tricepsz mint emelők A kétoldalú vagy kétkarú emelőben 6.

Az emberi testben a háromfejű karizom is így működik 5. A tricepsz a lapockához illetve a felkarcsonthoz közelíti a singcsont hátulsó részét, miáltal a kart kinyújtja. Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű szakirodalom az emelőket klasszikusan másképp osztályozza, ám ez a típusú megkülönböztetés számunkra kevéssé használható.

Ábra: Kétoldalú emelő 2.

2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége

Nagy erőkifejtés szüksége — a tollas izom Az izmok formája és hossza nem közömbös az erőkifejtés szempontjából. A különféle nagyságú és alakú izmok egymáshoz viszonyított erőkifejtéséről általánosan elmondható az, hogy a rövidebb és szélesebb izmok erősebbek, de kisebb kontrakciót tudnak végezni azaz rövidebb úton mozgatnakmint a hosszabb és vékonyabb izmok, természetesen ugyanolyan izomtérfogatot és leadott munkát tekintve. A szervezetünkben vannak olyan régiók, melyek elrendezésüknél fogva viszonylag nagy erőkifejtést igényelnek: ilyen helyeken érdemes rövid izmokat használni.

Így viszont előáll az a probléma, hogy adott csonthosszhoz és erőkarhoz adott hosszúságú izmot lehet úgy illeszteni, hogy az inak hosszát is optimalizálva, megfelelő erőkifejtés történjen.

5 gyakori tévhit a boka sérülések kezelésével kapcsolatban

Nos, a problémára a természetnek van egy ügyes megoldása, ezt pedig úgy hívják, hogy tollas izom, szakkifejezéssel musculus pennatus 7. A tollas izomban az izmon belül egy inas lemez aponeurosis fut, és ehhez rögzülnek oldalról az izomrostok. Így az anatómiai elrendezést tekintve optimális nagyságú izom foglalhat helyet a rendszerben, miközben rövid izomrostjai által nagyobb erőt tud kifejteni, mint ha orsó alakú izom lenne.

Az emberi szervezetben ilyen izom például a musculus gastrocnemius lábikraizom vagy vádli; 8. Eme izmoknak meglehetősen nagy erőt kell kifejteniük, miközben a testet a lábujjakra emelik a sarokcsonton tapadva, de még inkább futáskor lábikraizomvagy pedig kifeszítik a kart a könyökízület külső oldala mentén tricepsz.

Tollas izmokat megtalálhatunk még másutt is, mint például a deltaizomban, a combban, a lábszárban, vagy az ujjmozgató izmok között.

a boka ligamentumainak károsodása

Az igazsághoz hozzátartozik viszont az is, hogy a tollas izmok a nagy erőkifejtés képessége mellett rendelkeznek egy hátránnyal is. Mivel az izomrostok a mozgatási iránnyal nem párhuzamosan állnak mint az orsó alakú izmokbanaz összehúzódási erejük vektorának oldalirányú komponense nem hasznosul a húzás során. Ez a veszteség nagyjából az erőkifejtési iránnyal bezárt szög koszinuszával egyenlő — pl.

A bokatájéki sérülések

A kép egyébként ennél összetettebb, mert az erőkifejtés során változik a tollas izom geometriai elrendeződése, azaz az előbb említett szög is. Hasonló automata sebességváltó mechanizmust írtak le a lábfej-lábujjak vonatkozásában, melyek szerkezeti elrendeződésüknél fogva optimalizálják a boka mint forgatáspont körül mozgató feszítőizmok erőleadását a talajra támaszkodó területre, ezzel segítve a földet érés és az elrugaszkodás közötti eltérő erőátvitel-igények kielégítését Carrier et al.

Ábra: A tollas izmok szerkezete. Ábra: A lábikraizom egy kéttollú izom Forrás: Wikipaedia. By Dr. Az ízületek A sportolás, különösen a versenyszerű sportolás egy kulcsfontosságú tényezője az ízületek épségének fenntartása. Mivel a terhelések növekedésével ezt megvalósítani nem egyszerű, a versenyzés egyik potenciálisan nagy veszélye éppen az, hogy túlzottan igénybe veszi, nemegyszer sajnos tönkreteszi az ízületeket. Az alábbiakban igyekszünk majd némileg elmélyülni a főbb ízületek felépítésének a megismerésében.

Általánosságban fontos ismerni azt, hogy milyen főbb részekből áll egy a boka ligamentumainak károsodása, milyen feladataik vannak az egyes részeknek, miért és hogyan sérülhetnek meg ezek, és milyen gyógyulási folyamattal néz szembe az, aki ízületi sérüléseket szenved.

Bőrgyulladás Még egy gondatlan mozgás is vezethet ahhoz a tényhez, hogy a személy megfordítja a lábát. Gyakran előfordul, hogy az ilyen hibák súlyosabb károkat eredményeznek - a kötőszövet repedése, a megrázkódtatások, és a törésnél erősebb ütés a boka végéhez. Mi a teendő, ha egy férfi megrázza a lábát, és miután a boka duzzadt? A boka anatómiája A boka egy komplex mechanizmus, amely a láb mozgását biztosítja. A bokaízület három izomcsoportot, a fibula és a sípcsont disztális végeit, a ram, a navicularis és a calcaneus-t, a külső és belső bokait tartalmazza.

Itt természetesen csak a sportolás tekintetében fontos ízületekkel foglalkozunk, ezért például a koponyacsontok közti varratos ízesülésekkel nem. A boka ligamentumainak károsodása ízületek az izmokkal együtt a mozgatórendszer fontos energiaátviteli elemeit képezik.

A boka duzzanat kezelése lábtámasszal

Az mozgatható ízületek feladata a csontvégek csatlakozásánál a mozgási súrlódás minimalizálása, valamint egyúttal biztosítják a modularis végtagfelépítés egységeinek pl. Az ízületi felszínt porc fedi szövettanilag ún. A csontvégeket borító porc mellett egyes ízületekben további porcképletek is segíthetik a teherviselést: ilyenek az ízületi résben elhelyezkedő, rostos porcból v. A porcfelszínek között ízületi v. A folyadék egy hártyával synovialis membrán elhatárolt térben helyezkedik el 9.

a boka ligamentumainak károsodása

Kívülről az ízületi tok borítja az ízületet, rajta kívül pedig a különböző, statikailag és dinamikailag jelentős irányokban futó ízületi szalagok biztosítják a csontok megfelelő rögzítését. A nyálkatömlő bursa synovialis nevű, folyadékkal telt lapos zsákocskák az erősebb mechanikai behatásoknak kitett helyeken inak csonthoz tapadása alatt, ízület—izom között óvják a sérülékeny a boka ligamentumainak károsodása pl.

Ábra: Ízület sematikus felépítése Forrás: Wikipaedia. Ábra: Gerinccsigolyák közötti összeköttetés. Forrás: Wikipaedia. Terhelési válaszok a mozgásrendszerben 2. Az ideg-izom összehangoltság: neuromuscularis koordináció Az idegsejtek egy hatékony jelfelfogó, -feldolgozó és -továbbító rendszert alkotnak, az izomsejtek és a járulékos képletek alkotta izomzat pedig a szervezet legtöbb válaszának kivitelező rendszerét képezi.

a boka ligamentumainak károsodása

Nem véletlen, hogy szervezetünkben két olyan a boka ligamentumainak károsodása van, ami a sejthártya két oldala között kialakuló feszültségkülönbséget mint ingerületi jelet szállítani tudja: éppen az idegsejt és az izomsejt. Az idegrendszer mozgatóinformációi a mozgató idegeken át utazva érik el az izomzatot, melyek a neuromuscularis junctiókon keresztül kapcsolódnak az izomsejtekre ennek neurotranszmittere az acetilkolin.

Egy-egy mozgatóneuron és az általa vezérelt izomrostok egy működési egységet képeznek: ez a motoros egység.

Egy motoros egység egyféle rosttípusból áll ld. Az izomban vannak nagyobb a boka ligamentumainak károsodása kisebb motoros egységek is, ugyanis egy motoneuron tucatnyitól akár kétezerig terjedő mennyiségű izomrostot is beidegezhet.

Egy mozgás elindulásakor a méret szerinti belépés elve érvényesül az izomban, azaz először a legkisebb egységek kapcsolnak be ezek motoneuronjainak az ingerküszöbe alacsonyabb, mint nagyobb társaikéés aztán következnek az egyre nagyobb egységek. A legnagyobb motoros egységeket ritkábban használjuk, mivel ezek a hirtelen, nagy erőkifejtéskor mozgósítódnak ennek megfelelően általában nagy erőt kifejtő, de hamar fáradó sejttípusból épülnek fel.

A legtöbb sportágban szükség van a fizikai erő növelésére, ami egyes sportokban akár egészen szélsőséges tartományokat is megcélozhat. Nos, az erő növelésének egyik kiváló módja például az, hogy az adott mozgásban részt vevő izmok motoros egységeinek a koordinációját növeljük.

Az agyvérzés csalhatatlan előjelei

Ennek egyik következménye az, hogy nő a mozgás során bekapcsolódó motoros egységek száma, ami természetesen nagyobb a szakrégió artrózisos kezelése i tesz lehetővé Katics, Lőrinczy ; Radák Az erőnek ez a fajta növelése különösen a súlycsoportos versenyek résztvevői számára hasznos, hiszen számukra nagyon fontos, hogy az izomtömeg és így a testtömeg növekedése nélkül is tudjanak erősödni.

A motoros egységek összehangoltsága a mozgás finomodását ii is maga után vonja, így mindenfajta mozgás hatékonysága megnő. Ezért ez a fajta mozgásfejlődés a szép tornagyakorlatok kivitelezésétől kezdve a finom, cseles vívómozdulatokon vagy egyéb küzdelmi mozgásokon át a bonyolult műkorcsolya-koreográfiák kivitelezéséig minden téren kihasználható.

De miért lehetséges mindez egyáltalán? Miért és hogyan képes az izomrendszer a mennyiségi növekedésen túl minőségi fejlődésre is? Ezt az alkalmazkodást az idegrendszerünknek egy rendkívül fontos képessége teszi lehetővé, melyet egy szóval neuroplaszticitásnak nevezünk.