Váll ligamentum sérülés, Téli sportbalesetek – a leggyakoribb sí sérülések


A váll rotátor köpenyének betegségei ebm A m.

Betegség leírása

A rotator köpeny tendinitis elhúzódó eseteit szteroid injekcióval kell kezelni. Fel kell ismerni a rotator köpeny rupturáját. Jó eredmény csak akkor várható, ha a nagyobb rupturákat néhány hónapon belül megoperálják. Prevalencia A váll rotator köpenyét érintő leggyakoribb betegség az impingement ütközés szindróma, melynél a supraspinatus ína irritálódik supraspinatus tendinitis. A betegség 40— A munkát végző korban levők vállizületi panaszainak többsége érinti a rotator köpenyt. Amennyiben a váll - nyilvánvaló trauma nélkül - fájdalmassá válik, és a beteg életkorára lehet alapozni a diagnózist: elhúzódó váll problémát A szövetek megduzzadnak és gyulladttá válnak, és ennek következtében a már valószínűleg komprimált izület még inkább nyomás alá kerül, és - különösen abdukált helyzetben - a csontok és a szalagok közötti hely beszűkül.

A kar abdukciója nehezítetté válik, éjszakánként a fájdalom zavaró. A supraspinatus tendinitist váll ligamentum sérülés terhelés rontja, és circulus vitiosus alakul ki, bármilyen kezelés haszontalan.

Gyakran segít a krioterápia, miután a meleg - különösen a kezdeti stádiumban - irritáló hatású, akárcsak a tornáztatás. Tehát a fizioterápia gyakran rontja a vállpanaszokat.

Oldalszalag

Enyhébb esetekben gyakran elegendő boka ligamentum-töréskezelés beteg tájékoztatása a fájdalom eredetét illetően. Hasznos, ha anatómiai modell segítségével magyarázzuk el a mechanizmust, és bemutatjuk, a kar emelése miként irritálja a supraspinatus inat, amint a supraspinatus ína az acromion élének préselődik. A betegnek azt tanácsoljuk, hogy kerülje el a fájdalmas mozgásokat, és elmagyarázzuk, hogy az állapot általában néhány hét vagy hónap leforgása alatt spontán megoldódik.

Kortikoszteroid-lokál anaestheticum készítmény az acromion alá a fájdalmas területre 1—3 alkalommal adva jelentős javulást hozhat. A fájdalom tartós betegállományra kényszerítheti a beteget, különösen ha feltartott karral való munkát végez. Ha 6—12 hónapon belül nincs eredmény, a legsúlyosabb esetekben sebészeti beavatkozás lehetőségét kell mérlegelni.

Elhúzódó esetekben aktív mozgáspl.

Mi sérül leggyakrabban?

Kóreredet A supraspinatus tendintis oka gyakran megterhelés. Időszakos terhelés, pl. A panasz ismétlődő, munkához társuló fizikai igénybevételből is eredhet. A krónikus ruptura oka sokszor az in vérellátásának elégtelensége és az ín beszorulása a humerus fej, az acromion és a ligamentum coracoacromiale közé. A vállizület vizsgálatát lásd ebm A supraspinatus tendinitis injekciózási technikája Injekciózáshoz alkalmazzunk 1 ml tartós hatású kortikoszteroidot és 4 ml lokálanaestheticumot.

  1. Az elülső keresztszalag — továbbiakban LCA — elvesztése nem csupán a térdízület kinematikáját változtatja meg, hanem gyakran súlyos degeneratív elváltozásokat is okoz.
  2. Műtéti kezelés Nem műtéti kezeléssel nem javuló időskori rotátor köpeny sérülések esetében és fiatalokban 1cm-nél nagyobb vagy panaszt okozó váll izom szakadások esetén indokolt a műtét.
  3. Téli sportbalesetek — a leggyakoribb sí sérülések Téli sportbalesetek — a leggyakoribb sí sérülések Talán kevesen hinnék, de hazánkban a labdarúgás után a második legnépszerűbb tömegsport a síelés, így a lábat érintő sportbalesetek számottevő része köthető ehhez a sportághoz.

Adjuk az injekciót az acromion lateralis élének közepére. Könnyen kitapintható az acromion hátsó laterális határa, ez az adáskor tájékozódási pontként szolgál: az injectio helye ettől 2 cm-nyire anterior irányban van.

Keresztszalag (ACL) sérülés

Vékony, 7—8 cm hosszú tü a legmegfelelőbb. Vezessük a tűt az acromion alső felszíne mentén, tangencionálisan a bursa subacromialis bursa és a rotator váll ligamentum sérülés tuberculum majuson való tapadásának irányába.

Főként ezt a régiót infiltráljuk, de ne legyen cél az intraartikuláris adás, mert a betegség az extraarticularis szöveteket érinti. Jelöljük meg körmünkkel az injekció beadásának helyét, a bőrt alaposan tisztítsuk le. Néhány perc múlva a beteg megfigyelheti, hogy a kar abdukciója könnyebben megy. Mondjuk el, hogy a lokálanaestheticum hatása csak pár órán át tart, és hogy a kortikosztreroid hatás, amennyiben kialakul, csak pár nap múlva kezdődik.

Szükség esetén az injekciók 2—4 hetente ismételhetők.

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Meszes váll Esetenként az impingement kalcium depozíciót okoz az ínban, és a betegséget meszes vállnak nevezik. A kalcium általában a rotator köpenyen váll ligamentum sérülés le, főként a spuraspinatus ínján - specifikus sejtek szerepének hatására.

Ez a kalcium akkumuláció nem degeneratív folyamat következménye.

Korsós Dorina Sérülése :( (2016.02.02.)

A kalcium felhalmozódásakor a röntgen felvételen nehéz eligazodni. Hónapok vagy váll ligamentum sérülés múltával az elváltozás lágyabbá válik, a röntgenen diffúz alakot ölt, később magától felszívódik. A váll elmeszesedésének tünetei az impingementre hasonlítanak.

A felszívódási fázisban felentős lehet a fájdalom. Szükség lehet az elmesedett terület megszúrására és a kalcium depozitumok leszívására vastag tűvel. Helyileg adott kortikoszteroid szintén váll ligamentum sérülés. Ha a depozíció hirtelen alakul ki az izületben vagy a bursában, komoly fájdalom jelentkezhet, a képet calcium arthritisnek vagy bursitisnek nevezik, és 2—3 napig tart. A beteg az érintett kart szorosan a törzséhez szorítva tartja, és nagy dózisú fájdalomcsillapítóra lehet szükség.

Az akut kalcifikációs vállon leginkább a jegelés jégakku vagy gél segít. A kalcifikációs vállat általában nem kezelik műtétileg, hacsak nincs a műtétnek a kalcium depozitumok eltávolításán túl egyéb indikációja.

Acromioplasztika Az impingement kezelésére szóbajöhet, amennyiben a dimexid a térdízületek fájdalmában, konzervatív kezelés ellenére 6 hónapnál tovább tartanak, a kezelés hatástalan és a beteg munkaképtelen.

Szalagsérülések - Okok és kezelés

Ha a munkavégző képesség váll ligamentum sérülés károsodik, érdemes az állapotot egy éven át ellenőrízni, miután a spontán gyógyulás esélye nagy. Acromioplasztika során nagyobb teret nyitnak a vállizületnél a csont és a lágyrész eltávolításával.

El lehet arthroscoposan és nyílt műtéttel is végezni. Beavatkozás után a kart kar-a-mellkasra kötéssel egy hétre nyugalomba helyezik. Az első postoperatív napon inga gyakorlatokat kezdenek, a kart passzívan előre és oldalirányba emelgetik 1—2 hét után, aktív gyakorlatok 2—3 váll ligamentum sérülés múltával következnek.

váll ligamentum sérülés

Rotator köpeny ruptura Általában trauma következménye: vállra esés, nyújtott karral történt elesés. A ruptura majdnem mindig a supraspinatus ín területén alakul ki, a m.

Tünetek A tünetek fájdalomból, mozgáskorlátozottságból és a felső végtag erejének csökkenéséből állnak. Hiányzik az erő a kar abdukciójánál és kirotációjánál.

Traumát követő ruptura esetén típikusan hirtelen váll ligamentum sérülés lép fel, és a beteg reccsenést hallott, amikor nagy súly emelése közben elesett, illetve a vállát lökés vagy ütközés érte.

Kezelési lehetőségek

A felkar mozgatása korlátozottá válik, a kart a váll váll ligamentum sérülés fölé emelni lehetetlen. A beteg esetleg folytatja a munkavégzést, de 24 órán belül a fájdalom olyan kifejezetté válik, hogy orvoshoz kell fordulnia.

Az éjszakánkénti fájdalom zavaró. Az izület kis mozgatása is fájdalmat provokál. A fájdalom akár az ujjhegyekig, vagy a vállba és a nyakba is sugározhat. Diagnózis Vizsgálat során azt találjuk, hogy a váll aktív mozgatása beszűkült. Gyakorta nem tudja a váll szintje fölé felemelni a karját a beteg, míg a passzív mozgathatóság általában megtartott. A beteg úgy próbálja meg elkerülni ezt a fájdalmas mozdulatot, hogy scapuláris mozgással rásegít, és így kíméli a vállizületet, vagyis zavart a scapulohumeralis ritmus.

Előfordul, hogy az ízület mozgásterjedelme megtartott, a ruptura kicsiny, de fájdalmas. Mérjük meg a felkar erőkifejtését, és hasonlítsuk össze az egészséges karéval; a ruptura rendre gyengeséget okoz.

Téli sportbalesetek – a leggyakoribb sí sérülések

Műtéti beavatkozás előtt a ruptura tényét minden esetben bizonyítani kell artrographiával vagy ultrahanggal. MR vizsgálat is végezhető, de sokkal drágább. Kezelés Kezdetben a kezelés konzervatív, és többnyire elegendőkis szakadások esetén.

váll ligamentum sérülés

A legfontosabb kezelési forma a fizioterápia, a fájdalom csökkentése céljából, kímélő torna és kortizon injekciók. Amennyiben a mozgáskorlátozottság és a gyengeség még 1—2 hónap konzervatív kezelés múltán is megnyomorítja a beteget, fel kell vetni a sebészeti megoldás lehetőségét. Hat hónapos késlekedés után az eredmények rosszabbak.

Műtét után a beteg abdukciós sínt visel, a helyreállított rotátor köpeny megnyúlásának elkerülése és az immobilizás során bekövetkező ismételt szakadás megelőzése végett.

A passzív mozgatás otthon a műtétet követően 2—4 hét után kezdődjék, a sínt ezalatt még hordani kell. Az aktív mozgatást 4—6 héttel a nyugalomba helyezés után kezdjük, először úgy, hogy a kart egy párnáról felemeljük. A végeredmény általában a műtét után 6 hónappal alakul ki. Csak néhány esetben lesz teljes az eredmény - fájdalommentességgel, mozgáskorlátozottság nélkül, normális erőkifejtési képességgel. Műtéti indikációk Elég súlyos trauma, mozgáskorlátozottság, váll ligamentum sérülés váll ligamentum sérülés fájdalom, 1—2 hónap után sincs javulás - műtét a fenti kontroll időszak után.

A konzervatív kezelésre sem csökkenő fájdalom - műtét 6 hónap elteltével, még akkor is, ha a mozgásterjedelem és az erőkifejtési képesség jó; az ok általában kis kiterjedésű és könnyen helyreállítható ruptura.

Vonatkozó bizonyítékok A nyílt rotator köpeny műtét váll ligamentum sérülés tűnik, váll ligamentum sérülés az arthroscopos rendezés. Általánosságban kevés alátámasztó vagy cáfoló adat áll rendelkezésre a felnőttkori rotator köpeny szakadás gyakoribb műtéteinek hatásával kapcsolatban.

Interventions for shoulder pain. In: The Cochrane Library, Issue 2, Oxford: Váll ligamentum sérülés Software.

váll ligamentum sérülés

Updated frequently. Steroid injections for shoulder disorders: a systematic review of randomised clinicial trials. In: The Cochrane Library, Issue 4,