Metatarsofalangealis ízületi betegség, Dr. Diag - Metatarsophalangealis izületi arthrosis


Ízületi gyulladás - A legfontosabb tudnivalók

Terápia és prognózis A betegséget ma még gyógyítani nem tudjuk, a betegek kevesebb, mint 10 százaléka mutat tartós remissziót gyógyulást.

Korán, azaz a diagnózis felállítása után azonnal elkezdett adekvát agresszív ú. Hasonló, de költségesebb készítmény a leflunomid, emellett bázisterápiás szerként használhatjuk a hydroxycholoroquint, sulfasalazint, azathioprint, cyclosporin A-t; nemritkán ezek kombinációja szükséges. Terápiarefrakter esetben, illetve korán igen rossz prognózis esetén nagyon hatékony, de rendkívül drága lehetőség a biológiai metatarsofalangealis ízületi betegség elsősorban TNFα-blokkolók alkalmazása.

metatarsofalangealis ízületi betegség a második ujj ízületi gyulladása

A bázisterápia metatarsofalangealis ízületi betegség lokális intraartikuláris vagy szisztémás kortikoszteroid adása is gyakran szükséges, a nem-szteroid gyulladásgátlók a tünetek enyhítésében fontosak. Az alapbetegség és tartós szteroidszedés miatt kialakuló osteoporosis kalcium és D3 vitaminpótlást, vagy akár biszfoszfonát kezelést igényel.

A lábon az interdigitalis idegek a metatarsusok alatt és között futnak, majd a talp distalis regiója felett húzódva idegzik be a lábujjakat. A neurinomák általában csak az egyik lábon képződnek, nőkben gyakrabban, mint férfiakban. Panaszok és tünetek Az interdigitalis neuralgiát az idegek mentén a lábközép distalis részébe, vagy az ujjakba sugárzó, hirtelen kialakuló fájdalom jellemzi.

A sebészi synovectomiát, arthroplasztikát, korrekciós és rekonstrukciós műtéteket ma már egyre korábban alkalmazzuk. Mind az időskori RA-sok, mind a fiatalkorban kezdődött és évtizedek alatt progrediált RA-sok esetén a gyulladásos aktivitás mérséklésének nehézsége, a gyakori kísérőbetegségek, a beszűkült vesefunkció, a betegek mozgáskészségének jelentős csökkenése, a gastrointestinális vérzésekre és infekciókra való nagyobb hajlam sokszor nehéz feladat elé álítja a kezelőorvost.

Az RA-sok várható élettartama évvel kevesebb, a fő halálozási ok a kardiovaszkuláris komplikációk és fertőzések.

metatarsofalangealis ízületi betegség éles ízületi fájdalom futás közben

Minden RA-s, főként az idősek kezelése csapatmunkát igényel: a háziorvos, reumatológus, sebész, pszichoterapeuta, fizioterapeuta, maga a beteg és annak családja is bevonandó az éveken-évtizedeken át tartó kezelésbe. Emellett jóval ritkábban gyerek- és időskorban, illetve férfiakon ffi:nő is előfordulhat. A patogenezis lényege a genetikailag fogékony egyénben a T és B sejtes funkciózavar nyomán kialakuló celluláris defektus és kóros autoantitesttermelés, immunkomplex-képződés és depozíció, melyek a szervek súlyos károsodását és rendkivül színes tünetegyüttes kialakulását eredményezik.

Bőr- és nyálkahártyatünetek fényérzékenység, pillangó erythema, urticaria metatarsofalangealis ízületi betegség, discoid laesio, oralis fekélyek, alopecia, livedo reticularis, Raynaud szindróma gyakori. Ízületi érintettség szintén gyakran fordul elő, leginkább szimmetrikus metatarsofalangealis ízületi betegség polyarthritis formájában.

Ízületi gyulladás

A visszatérő serositisek pleuritis, pericarditis mellett parenchymás eltérések, pneumonitis, myocarditis kialakulhat. A neuropszichiátriai tünetek igen változatosak, pszichoorganikus szindróma, pszichózis, epilepsiás rohamok, centralis vagy perifériás neuropátia, lupusos fejfájás, mononeuritis multiplex, sclerosis multiplex-szerű tünetek képében jelentkezhetnek.

A vese a legkülönbözőbb mértékben és klinikai formában minimális proteinuria, nephrosis szindróma, progresszív vesebetegségde gyakran érintett, s ennek foka a prognózist jelentősen befolyásolja.

A veseérintettség felismerése és prognosztizálása esetenként biopsia segítségével ezért alapvető fontosságú. Az SLE-re jellemző számos autoantitest közül az anti-nukleáris antitest, a kettősszálú DNS elleni antitest, az antifoszfolipid antitestek és az anti-Sm antitest emelhető ki diagnosztikai jelentősége miatt.

METATARSALGIÁT OKOZÓ BETEGSÉGEK

További laboratóriumi eltérések a leukopenia, anaemia és trombopenia, az alacsony komplement-szint és a nem specifikus gyulladásos paraméterek We, CRP mellett. Az 50 éves kor után, általában kevésbé pregnáns tünetekkel kezdődő időskori SLE-re jellemző a pneumonitis, serositis, neuropátia, myositis, citopenia, Sjögren szindróma gyakoribb előfordulása, szemben a ritkább vese- és idegrendszeri érintettséggel.

metatarsofalangealis ízületi betegség aki kezeli az osteochondrozist és az arthrosisot

Prognózisa ennek metatarsofalangealis ízületi betegség jobb, mint a fiatalkorié. Időskori SLE-ben a diagnosztikus autoantitestek jelenléte kevésbé jellemző. Az SLE kezelését a gyulladásos aktivitás mértéke, a szervi érintettség, és az egyéb fennálló betegségek határozzák meg, nehéz sémákat alkotni, mivel a terápia individuális. A kezelés lényege az immunszuppresszív szerek, kortikoszteroidok és nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása.

Egyéb szervi érintettség tubulointerstitialis nephritis, bronchitis sicca, Raynaud syndroma, leucocytoclasticus vasculitis formájában jelentkezhet, egyéb manifestatiók ritkák. Idősebb korban is gyakori, lényeges különbség nincs a különböző életkorban kezdődő formák között.

A szem- és szájtünetek kezelése főként műkönnyel, nyálpótlással történik, a polyarthritis általában nem-szteroid gyulladásgátlóval kezelhető. Nem reagáló, metatarsofalangealis ízületi betegség betegségben methotrexat, illetve szteroid, súlyosabb extraglanduláris tünetek, pl. Elkülönítése neuromuscularis pl. DM esetén malignitás kialakulásának esélye fokozott! RA-hoz, kevert kötőszöveti betegséghez is társuló kórkép.

53./1. : Autoimmun mozgásszervi kórképek

Általában 40 év körül kezdődik, időskorban ritka. Diagnózisa a sclerodermás bőrtünetek, ujjelváltozások és bibasilaris tüdőfibrosis alapján történik. Változatos belső szervi manifesztációk közül a prognózist és mortalitást leginkább befolyásoló tüdőérintettség pulmonalis fibrosis, valamint pulmonális hipertenziósclerodermás vesebetegség és a cardiális érintettség említhető. Polyarthralgia gyakran jelentkezik, polyarthritis ritka; erozív arthritis esetén RA-val való társulásra overlap is kell gondolni.

metatarsofalangealis ízületi betegség indometacin a csípőízület ízületi gyulladásában

Kezelése nehéz, az alapbetegséget érdemben befolyásoló szer nem áll rendelkezésre. Az ízületi és bőrfolyamat miatt kialakuló kontraktúrák lassítására rendszeres gyógytorna, fizioterápia hatásos lehet. Általában fiatal felnőttkorban kezdődik, de gyerekkori formája is ismert; a betegség 50 év felett ritkán indul.

Patogenezis A betegek több mint 90 százaléka HLA B27 pozitív, de ennek a patogenezisben betöltött szerepe nem tisztázott.

A korábbi kóros antigénprezentációban való részvétel mellett újabban a HLA B27 nehézláncának aberráns struktúrája misfolding következtében kialakult immunbiológiai történéseket is feltételezik. A genetikai asszociáció mellett infektív ágensek szerepe is felmerül.

A patomechanizmus lényege a hyperplasiával, proliferációval járó synovitis, főként a fibrocartilaginosus résekben. Klinikum és diagnosztika Az SPA legtöbbször lassan, bizonytalan derék-keresztcsonttáji fájdalmakkal indul. Diagnosztizálása a dorsolumbalis gerinc fájdalmas mozgáskorlátozottságán, a mellkasi légzéskitérésen és a sacroileitis radiológiai jelein alapuló New York-i kritériumok segítségével történik.

Fentiek mellett gyakran enthesitises tünetek, illetve az esetek egyharmadában a perifériás ízületek legtöbbször csípő érintettsége is jelentkezik; erozív, RA-szerű forma is előfordul.

Metatarsophalangealis izületi arthrosis

Extraartikuláris tünetként iritis, aortitis, aortainsufficiencia és vezetési zavarok, pericarditis, tüdőfibrosis, ritkán neurológiai tünetek, cauda equina szindróma és tartósan magas gyulladásos aktivitáskor esetleg amyloidosis jelentkezhetnek. A laboratóriumi jelekből a RF negativitás, illetve a differenciáldiagnosztikai probléma esetén alkalmazott HLA-B27 vizsgálat pozitívitása emelhető ki.

Gyakran találunk magas gyulladásos paramétereket, de ezek aktív szakban is lehetnek negatívak, ilyenkor a klinikai jelek és a beteg által kitöltött specifikus kérdőív BASDAI index segít az aktivitás megítélésében.